Vizsgálatok

• Első vizsgálat, kontrollvizsgálat ›››

 

• Középsőcsoportos szűrővizsgálat ›››

 

• Iskolaérettségi vizsgálat ›››

Nevelési tanácsadónkban a szülők kérésére, illetve az óvoda és az iskola javaslatára átfogó gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatot végzünk, melyet leggyakrabban tanulási- és teljesítményzavarok észlelése esetén igényelnek. A vizsgálat során szakembereink team-munkában dolgoznak, gyógypedagógusok, logopédusok, pszichológusok szükség esetén gyermekpszichiáter munkatársunk bevonásával.  A pedagógiai vizsgálat során az intellektus általános felmérése mellett a részképességek feltérképezése zajlik. A nyelvi készség  vizsgálata kiterjed a szókincs, nyelvi rendszer kidolgozottsága, a beszéd formai sajátosságai, a kifejező beszéd, beszédértés megfigyelésére. A mozgás részletes vizsgálata során a nagy- és finommozgások, mozgáskoordináció, egyensúly, grafomotorium, testséma, a térbeli tájékozódás, lateralitás megfigyelése történik. Ezekhez kapcsolódóan az olvasás-, írás-, számolási készségek, a figyelem, emlékezet,  a feladattartás képessége, a tanulási technikák alkalmazásának területére  terjed ki a vizsgálat.

E teljesítmény-problémákhoz kapcsoltan, vagy önmagukban tapasztalt magatartási-, beilleszkedési nehézségek, indulati-, érzelmi zavarok pszichológiai vizsgálatát megfigyeléssel,  személyiségvizsgáló tesztekkel és projektív eljárásokkal végezzük

A pontos diagnosztikát pedagógusoknak, fejlesztőknek szóló javaslatokkal egészítjük ki és szakvéleményben rögzítjük. Ebben megjelöljük a fejlesztendő területeket, meghatározzuk a fejlesztés optimális mértékét, kiemeljük az erősségeket, amelyekre támaszkodva a hiányosságok pótolhatók. A szülők tanácsot kaphatnak az otthoni gyakorlásokhoz. Javaslatot adunk fejlesztő foglalkozások,  pszichoterápiás segítség igénybe vételéhez.

A gyerekek fejlődését nyomonkövetve a vizsgálat alapján készült szakvéleményeket 1-3 éven belül kontrolláljuk. Ennek során visszajelzést adunk az eltelt időben tapasztalt változásokról, a fejlesztések eredményeiről.

A Ferencvárosi Nevelési Tanácsadó feladatai között központi helyet foglal el a fejlesztésre szoruló gyermekek felzárkóztatása, felkészítése az iskolára, vagy a következő osztályfokra. Ez a munkánk legkésőbb az óvodai nagycsoportban már megkezdődik az óvodai szűréssel.

A szűrésben résztvevő gyerekekre az óvónők tesznek javaslatot a szülőkkel való kapcsolattartás, valamint a gyerekekkel a csoportban szerzett tapasztalataik alapján. A gyermek fejlődését nyomon követő űrlap (Porkolábné dr. Balogh Katalin által összeállított forma) különféle szempontokat kínál, melyek figyelembe vétele elősegíti a szűrővizsgálat eredményességét. Ezen kívül több óvodában a Nevelési Tanácsadó munkatársaival közösen átgondolt szempontsor szerint összeállított vélemény alapján kerülnek be a Középső csoportos szűrésbe a gyerekek. Ez a segítség az óvónők részéről mindenképpen szükséges és indokolt, hiszen sok esetben évek óta ismerik a gyermeket és a fejlődését befolyásoló környezetét, mely a róluk alkotott képet egészen egyéni megvilágításba is helyezheti.

Hiszen a tanulási képesség kialakulására együttesen hatnak az értelmi (kognitív), az érzelmi (emocionális) és az érdeklődést kiváltó és fenntartó (motivációs) folyamatok, a környezet eseményeiből és a saját cselekvésből szerzett tapasztalatok.

Az óvónők által megfogalmazott tudatosabb, átgondoltabb véleményalkotás külön energiát és időt vesz igénybe, de ez a ráfordítás szakmai szempontból a későbbiekben bőven kamatozik, ezen kívül a Nevelési Tanácsadó munkatársaival való együttműködést is hatékonyabbá teszi.

A Középső csoportos szűrés, mint ahogy a fejlesztés, és a gyermekkel kapcsolatos bárminemű megfigyelés is a szülő írásos beleegyezése után történik meg.

A vizsgálat során a tanuláshoz szükséges készségekre és képességekre, illetve azok fejlettségi szintjére vagyunk kíváncsiak, hiszen a gyermekek nem ugyanolyan ütemben fejlődnek. Ki ebben, ki abban ügyesebb, ezért van szükség a képességstruktúra feltérképezésére. Amikor rákérdezünk az észlelés különböző területeire, a mozgásfejlettség, a figyelem, az emlékezet, valamint a számolási készség és a beszédfejlettség szintjeire, akkor nemcsak arra vagyunk kíváncsiak, hogy miben kell a gyermeknek még fejlődnie, hanem legalább olyan fontos, hogy miben ügyesebb, fejlettebb, mik az erős oldalai. Ezekre támaszkodva tudjuk megtalálni a segítségadás leginkább sikeres formáit.

A teljesebb kép érdekében szükséges a gyermek legkorábbi ill. ezt követő életeseményeire fókuszáló beszélgetést folytatnunk a szülőkkelis (anamnézis).

Az eredményt előzetesen szóban, majd írásos szakvélemény formájában kapja meg először a szülő, majd az óvoda. Ebben megajánljuk a különböző megsegítéseket is. Minden egyes gyerekről külön-külön konzultálunk az óvónőkkel is, most már az eredmény tükrében.

A megszerzett információk segítségével tartott tanácsadások / konzultációk a szülők és a pedagógusok számára is segítséget nyújtanak, hogy megértsék a problémákat, legyőzzék esetleges előítéleteiket, mellőzzék a „tudod, ha akarod, ne legyél figyelmetlen, nem vagy te buta, csak lusta” megjegyzéseket. Hozzásegít ahhoz, hogy funkció-specifikus finomdiagnosztika, vagyis a képességek részletes feltérképezése keretében elősegítsük az egyéni igényekhez igazodó fejlesztési tervek kidolgozását.

A szűrések májusban történnek, ezért a fejlesztést a következő tanévben már szeptembertől megkezdhetjük. A fejlesztés elsősorban a tanuláshoz szükséges pszichés funkciók kialakítását, erősítését célozza. A hiányzó vagy rosszul rögzült készségek és képességek komplex és indirekt fejlesztése és korrigálása a gyermekek spontán és örömteli tevékenységeibe, a mozgásba és a játékba ágyazva történik. Megismerve a gyermek erősségeit, ezekre alapozva építkezhetünk. A fejlesztés hatékonyságának alapvető kritériuma, a normál fejlődés szakaszainak, sorrendiségének figyelembevétele, és e fázisok ismételt bejáratásával, az egyes funkciók megerősítése, vagy újratanulása. Ez utóbbinak különös jelentősége van, mivel a tanulási zavarok hátterében az egyenlőtlen fejlődés mellett leggyakrabban előforduló oki tényező az intermodális (több érzékszerv összekapcsolódásán alapuló) folyamatok zavara.

Nevelési Tanácsadónkban minden év első harmadában iskolaérettségi vizsgálatokat végznk. Az iskolaérettség fogalma alatt alkalmasságot értünk. Azt vizsgáljuk, hogy a gyermek képes lesz-e megfelelni bizonyos alkalmazkodási követelményeknek, tud-e majd az iskolában meghatározott szabályok szerint viselkedni – képes-e elválasztani egymstól a játkot és a feladatot, nyugodtan ülni, kivárni, együttműködni a tanítóval.

Milyen fejlettségi színvonal jellemző az iskoláskor küszöbén?

Az iskolaérettségi szintet gyermekeink harmonikus személyiségfejlődés útján a 6 és 7 éves életkor tájékán, biológiai és pszichológiai/lelki tényezők együttes hatására érik el. Ennek egyik legszembetűnőbb jele a testi változás: megnyúlnak a végtagok, megváltozik a kisgyermek testalkata, elveszíti „pocakos” jellegét, elkezdődik a fogváltás.

Az idegrendszer érését jelzi, ha a gyermek jelzi tudásvágyát, pl. érdeklődik a betűk, számok iránt, várakozással tekint az iskolára.

A zavartalan iskolai beilleszkedéshez kellő önállóság szükségeltetik, mely az öltözködésben, tisztálkodásban, étkezésben éppúgy megnyilvánul, mint a tanulással kapcsolatos feladatok elvégzésében. Éppígy minden iskolai szituáció megkívánja az adott helyzet megértését, az együttműködésre való képességet, ill. a szabályokhoz való alkalmazkodást.

Ebben az időben az idegrendszer kiegyensúlyozottá válik, a gyermek megtanul uralkodni mozgásvágyán, finomabb mozgáskoordináció jellemzi, mely képessé teszi őt az írástanuláshoz szükséges finommozgás kivitelezésére. A koordinált írómozgásnak összehangolt szemmozgással kell párosulnia, hiszen csak ebben az esetben várható el, hogy adott minták, betűk lekövetését írásában megfelelően teljesítse. Az iskolába lépés idejére kialakul az egyik kéz dominanciája – szerencsére ma már csak elvétve találkozunk bal kézről jobb kezesre „átszoktatott” gyerekekkel, hiszen az öröklött balkezesség semmiféle hátránnyal nem jár a gyermek számára.

Érthető beszéd: jó, ha az első osztályos gyermek megfelelő hangképzéssel, továbbá tartalmi szempontból is értelmesen, árnyaltan tudja kifejezni gondolatait, beszéde megfelel a magyar nyelv grammatikai szabályainak. Beszédértése ép legyen, képes legyen a hallott beszéd megfelelő tempójú feldolgozására. A beszédhiba, a hiányos fogalmi rendszer olvasástanulással kapcsolatos problémát okozhat, ill. akadályozza a jó iskolai előmenetelt.

Fontos, hogy a gyermek még óvodás korban ismerje meg saját testét, testrészei nevét, jól tájékozódjon a két testfél viszonylatában (melyik a jobb keze, melyik a bal füle stb.). Megfelelő ismeretekkel rendelkezzen saját környezetére vonatkozóan, tudjon tájékozódni az idői fogalmak tekintetében (hét napjai, napszakok, évszakok), értse és használja a helyre vonatkozó kifejezéseket (fölé, mögötte, előtte, közötte stb.)

A szándékos, tartósfigyelem a tanulás alapfeltétele, a gyermeknek erre az időre képesnek kell lennie 10-15 perces koncentrációra, hiszen a könnyen terelődő figyelem nehezíti, sőt akár meg is akadályozza az ismeretszerzést. Figyelmi problémákkal küzdő kisgyerekeknél másodlagosan gyakran magatartási, beilleszkedési problémák is megjelennek.

Az iskolai munkában szükséges az érett feladattudat, a kitartás. A gyermek tudjon egyszerű cselekedeteket végrehajtani, feladatait nem hagyhatja félbe és nem odázhatja el, erőfeszítést kell vállalnia a teljesítmény eléréséért. Ha a kezdet sikertelen, csak jó kudarctűrő képesség esetén képes feladatát újrakezdeni, így tudja saját hibáit korrigálni.

A fentebb felsoroltak nem nyújtanak teljes képet. Az iskolai környezetben számos részképesség összehangolt működésén múlik, hogy gyermeke képes lesz-e megfelelni az elvárt követelményeknek: megfelelően működik-e emlékezetük, milyen a vizuális (képi) észlelése, fejlett-e a problémamegoldó gondolkodása, stb.

Jelentkezés az iskolaérettségi vizsgálatra:

Tanácsadónkban az iskolaérettségi vizsgálatokat gyógypedagógus és pszichológus – szükség esetén logopédus – kollégák végzik, a vizsgálatot kezdeményezhetik a szülők, ill. a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógusok. Természetesen óvodai beutalás esetén is szülői beleegyezéssel vizsgáljuk meg a hozzánk küldött, kerületi intézménybe járó gyermekeket.

A vizsgálat minden esetben előzetes bejelentés alapján történik, a vizsgálat időpontjáról a szülőket és/vagy az óvodát levél útján ill. telefonon értesítjük.

Mikor van szükség erre a vizsgálatra?

Szülői vagy óvónői vizsgálati kérelem esetén, azoknál a gyerekeknél, akiknél magatartási, tanulási probléma, figyelmi gyengeség, beszédfejlődési rendellenesség tapasztalható.

Szülői igény alapján, pl. „korengedmény” kérésekor, ha adott naptári év május 31-ig a gyermek még nem töltötte be 6. életévét, de fejlettsége alapján a szülő kéri a beiskolázást.

Ha a szülő szeretné egy évvel elhalasztani a beiskolázást.

Tanköteles, de óvodába nem járó gyerekek, vagy akik sokat betegeskedtek, hiányoztak.

Néhány mondat az iskolaérettségi vizsgálatról:

A vizsgálat előtt a szülőkkel személyes tájékozódó beszélgetés során próbálunk képet kapni beiskolázással kapcsolatos elképzeléseikről, gyermekük fejlődésének sajátosságairól. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermeket olyan személy kísérje a vizsgálatra, aki ismeri ezeket az információkat. Kérjük, hogy a vizsgálatra hozzák magukkal a gyermek fejlődésére vonatkozó iratokat, pl. kórházi zárójelentések, szakvélemények!

A gyermekekkel a vizsgálat első felében csoportos helyzetben ismerkedünk. A vizsgálat folyamán törekszünk arra, hogy a gyermek feloldódjon, igyekszünk reális képet kapni teljesítményéről.

Kérjük, hogy gyermekükre a váróteremben várjanak, mivel a csoportos vizsgálatot követően rövid szünetet tartunk, ekkor lehetőségük van a magukkal hozott tízórai elfogyasztására.

Az egyéni vizsgálatot követően, az eredmények ismeretében javaslatot teszünk a gyermek beiskolázására vonatkozóan, melyet a szülővel megbeszélünk. Véleményünk kialakításakor figyelembe vesszük a szülőktől és az óvónőktől érkezett információkat is. Javaslatunkat a vizsgálat után írott formában kézbe adjuk. A gyermek fejlettségének ismeretében igény esetén tanácsot adunk az olvasástanítási programokkal kapcsolatban.

Ha a vizsgálat alapján a gyermek érettsége szociális és pszichés szempontból is megfelel az iskolába lépéshez szükséges szintnek, beiskolázást nyer. Egyenetlen fejlettségi szint esetén – az oktatási törvényben meghatározott kritériumok alapján – még egy év óvodai fejlesztést ajánlunk, ill. beiskolázásánál javasoljuk, hogy eltérő fejlődési tempóját vegyék figyelembe.

Azoknál a gyerekeknél, akik még egy évig óvodában maradnak, javaslatot teszünk a fejlesztés módjára vonatkozóan. Az iskolaérettségi vizsgálatokat követően tanácsadónkban is minden tanévben szervezünk kiscsoportos foglalkozásokat, ahol különböző területeken próbáljuk segíteni a gyerekek megfelelő iskolai beilleszkedését (pl. Grafomotoros fejlesztő csoport, Mozgás- és meseterápiás csoport, Pszichodráma – fejlesztő csoport, stb.)

A vizsgálat eredményeit tartalmazó részletes szakvéleményt postán juttatjuk el a szülőknek és az érintett intézményeknek (beutaló óvoda, körzeti iskola).

Esetenként további vizsgálatokat javasolunk.

Az iskolába lépés fontos kritériuma, hogy az érzékszervek megfelelően működjenek, szükség esetén részletes látás-, hallásvizsgálatot, fül-orr-gégészeti kivizsgálást kezdeményezünk.

Logopédiai osztályba irányított gyermekeknél teljes körű logopédiai kivizsgálást végzünk, ezt követően kérjük a Beszédvizsgáló Szakértői Bizottság írásos szakvéleményét, és ajánlatát a logopédiai osztályba kerüléshez.

Azokat a gyerekeket, akik nem felelnek meg az életkori követelményeknek, és további fejlődésük speciális nevelési feltételek biztosításával érhető el, Szakértői Bizottsághoz utaljuk.

Érdeklődni, ill. jelentkezni lehet:

• Telefonon: 06/1/215-91-45; 06/1/217-54-69; 06/1/456-03-82
• E-mailben:kilenc@fernevtan.hu
• Személyesen: Ferencvárosi Nevelési Tanácsadó, 1097 Budapest,Vágóhíd u. 35-37.