Terápia
A gyermek fejlődését születése pillanatától felnőtté válásáig – sőt azon túl is – az egészséges élettel együtt járó konfliktusok, krízisek kísérik. A szűkebb-tágabb környezet: a család, a barátok, társak, az oktatási intézmények, a mindennapokat meghatározó szociális közeg, a maga követelményeivel, elvárásaival, változásaival, esetenként válságaival hat a gyermekre, próbára teszi annak pszichés teherbíró-képességét, alkalmazkodó készségét.
A fejlődéssel és a környezeti hatásokkal együtt járó nehézségek következményei a leggyakrabban az alábbi területeken tapasztalhatók:
Viselkedés-problémák: A felnőtt világ számára nehezen tolerálható magatartási formák megjelenése, uralkodóvá válása. Például: indokolatlanul erős félelmek, nyugtalanság, szorongás. Agresszivitás, vagy túlzott visszahúzódás, kapcsolatképtelenség. Az adott szűkebb-tágabb közösség szabályaihoz való alkalmazkodás zavara, deviánsnak ítélt, akár szélsőséges cselekedetek.
A normál funkciók zavarai (beszéd, evés, alvás, szobatisztaság): Gyermekkorban előfordul, hogy a már kialakult készségek labilisabbá válnak. Megterhelés hatására (például: testvér születése, költözés, óvodába- vagy iskolába kerülés, kudarcok, szülők házassági válsága, haláleset a családban), a frissen tanult készségek egyensúlya könnyen megroppanhat, olykor tartóssá is válhat a zavar.
Teljesítmény-problémák: Az óvodai, iskolai kudarcok, sikertelenségek, a kibontakozást, önértékelést akadályozó tanulási nehézségek lelki eredetű tüneteket, viselkedészavarokat, beilleszkedési problémákat okozhatnak.
Testi panaszok: Gyermekkorban gyakran előfordul, hogy szervi tünetek mögött lelki problémák húzódnak meg. Különböző fájdalmak, hasi panaszok, túlságosan gyakori megbetegedések esetén felmerülhet – amennyiben a szervi eredet kizárható – hogy a gyermek „testbeszéddel” igyekszik környezete figyelmét felkelteni.
Mi a teendő, amikor sűrűsödnek a gondok - kínlódik a gyerek, szenved a környezet? Sem a szülőknek, családtagoknak, sem a hivatásuknál fogva a gyermekkel foglalkozó szakembereknek (pedagógusoknak, egészségügyi dolgozóknak) nem könnyű megítélni, hogy jogos-e az aggodalom, jó irányba halad-e a gyerek fejlődése, van-e tényleg baj a gyerekkel.
Vajon csak egy kis türelemre, megértésre, a környezet toleranciájára, a körülmények megváltoztatására, vagy éppen szakember/pszichológus segítségére van szükség?
Ennek eldöntésében, és – szükség esetén – a pszichoterápiás segítség nyújtásában tudunk közreműködni. Nevelési Tanácsadónkban a szülők (gondviselők) bejelentkezését fogadjuk. Ez történhet személyesen, telefonon, vagy e-mailben. Ilyenkor a legszükségesebb adatok mellett kérjük a szülőt, hogy pár szóban mondja el, miben kéri segítségünket.
Az első beszélgetésen közösen megfogalmazzuk, hogy ki, mit tekint problémának, minek tulajdonítja/mivel magyarázza a nehézségeket, mindezek alapján kitől, és miben vár változást. Így rendszerint kirajzolódnak a további teendők. Van-e szükség segítségre, ha van, milyen formát érdemes ehhez választani?
A serdülőkor viharok és változások időszaka. A nőiesedő, férfiasodó külső mögött gyakran gyermeki érzékenység, pillanatnyi kielégülésre törő vágyak, érzések zűrzavara, ellentmondások özöne húzódik meg. A testi érés nem feltétlenül harmonizál a lelki éréssel, a látszólagos érettség még törékeny konfliktustűrést takarhat.
A kamaszkor nagy kérdései, mint a szülőkről való fokozatos érzelmi leválás, a női-, férfi szerep megformálása, pályaválasztás gyakran összeütközéseket teremt, a serdülő és a szülői ház, vagy az iskola között. A tinédzser hangulati hullámzásait, önértékelési zavarait, teljesítmény ingadozásait sok esetben aggodalommal figyelik a szülők, gyakran maga a fiatal is szorong – nem mindig kellemes - változásai miatt.
A „Tinédzser konzultáció” néhány ülésben próbál segíteni a fiatalnak, aktuális problémája pontosabb megértésében, a megoldás megtalálásában. Nem tanácsadás, nem kívülről jött okosságok rákényszerítése, hanem közös gondolkodás, a konfliktuskezelés lehetőségeinek szélesítése, az önbizalom erősítése.
Iskolai kudarc, teljesítmény problémák, családi válságok, a szülő-gyerek kapcsolat krízisei, párkapcsolati gondok, beilleszkedési nehézségek, szorongás, hangulatzavar, félelmek, önértékelési mélypontok esetén érdemes a pszichológiai konzultáció lehetőségét választani. Ez nem jelenti azt, hogy baj van az illetővel, pusztán, hogy igényesebben, sikeresebben szeretné megoldani életkori konfliktusait.
A minket telefonon, e-mailben, személyes megkereső serdülőnek biztosítjuk az anonimitást, a titoktartást.
Természetesen szülők jelentkezését is szívesen fogadjuk, de csak a fiatallal való megegyezés esetén tudunk tinédzser-konzultációt vállalni. Problematikus, de pszichológiai segítségre nem motivált serdülő esetében, szülő-konzultáció lehet az átmeneti megoldás a konfliktusok enyhítésére.
A Nevelési Tanácsadóban a különböző terápiás formák közül a csoportterápia is elérhető. Meghatározott célja szerint lehet fókuszában a képesség-fejlesztés, a pszichoterápiás megsegítés, vagy ezek ötvözete.
A csoportterápiák nem csak létszámban különböznek az egyéni, pár- vagy családterápiától, hanem a megtapasztalható jelenségek összetettségében is. A csoporttagok egyénként is jelen vannak, miközben egy közös, biztonságot nyújtó térben egymásra is kölcsönösen hatással vannak. Ebből fakadóan különösen hatékony a csoportterápia, ha a problémák, konfliktusok főképp a társas közeghez kapcsolódnak, vagy ott jelennek meg. Egy-egy csoportban általában 4-8 gyermek vesz részt. A létszám függ a gyermekek életkorától, a csoport jellegétől (pl.: mozgásterápiát vagy dramatikus technikát alkalmazó) és a helyszíntől (pl.: iskolákban előfordul nagyobb csoportlétszám is). A foglalkozások általában heti rendszerességgel folynak fél vagy egész éven át, a megállapodástól függően.
A csoportos formát javasolhatja bármely, a gyermekekkel kapcsolatban lévő szakember (óvónő, tanítónő, háziorvos, fejlesztőpedagógus, logopédus...), illetve a szülő is kérheti munkatársunk véleményét erről. A bejelentkezést követő első, problémafeltáró beszélgetés nyomán derül ki, hogy az adott egyedi esetben milyen megközelítés, mely terápiás forma (pl.: egyéni terápia, szülőkonzultáció, pár- vagy családterápia, csoportterápia, videotréning...) tűnik a leginkább célravezetőnek. A csoportvezetőkkel való találkozás (szlői első interjú) során a tájékoztatáson kívül szóbeli megállapodás születik a keretekről (pl.: heti egyszer másfél óra a tanév során, a szülőkkel folyamatos kapcsolattartás, titoktartás...) – és a csoport elkezdődik.
A csoportterápiák számos területen bizonyultak hatékonynak, így a Nevelési Tanácsadó munkájában is egyre nagyobb hangsúllyal vannak jelen.
Érdeklődni, ill. jelentkezni lehet:
- Telefonon: 06/1/215-91-45; 06/1/217-54-69; 06/1/456-03-82
- E-mailben:kilenc@fernevtan.hu
- Személyesen: Ferencvárosi Nevelési Tanácsadó, 1097 Budapest,Vágóhíd u. 35-37.